Éééés, megvan. Elolvastam a lista szerinti utolsó könyvet is. Sosem gondoltam volna, hogy az Dosztojevszkij lesz..... De erről majd akkor, ha ahhoz a ponthoz érek. A konyvkihivas.hu-ra feltöltöttem már a véleményemet, ide majd egy kibővített változat kerül. Előbb-utóbb..... :)

Vámos Miklós Szitakötő című könyvét már olyan régen elolvastam, most gyorsan átfutottam pár posztot, hogy tényleg nem tettem még fel a véleményt?! Úgy látszik, tényleg nem. Hát akkor jöjjön:

Egy könyv az életre szóló barátságról, összetartozásról. Nagyon tetszett! A szereplők idősebbek tőlem, a korszakok nagy része, amelyben megjelennek mégis ismerős. Megható az a kapcsolat, ami 6 évesen született és egy életre összetartja őket, túlél korszakokat, magánéleti problémákat, egymás közötti feszültségeket, politikát.

A történet csupán annyiban áll távolabb tőlem, hogy abban az időszakban, amikor a szereplők fiatalok voltak, még nem volt megszokott, hogy mindenki főiskolára, egyetemre megy. Sőt, az „én időmben” sem volt az. Legalábbis az én környezetemben. Még azt sem mondhatom, hogy biztosan Pesten más volt a helyet, mert a szereplők is vidékiek. Ezek szerint én nagyon proli környékről származom.

Ezek a fiatalok mindenféle családi háttér nélkül (majdnem) mind egyetemet végeztek és vezető beosztásúak, politikusok, pénzes, sikeres emberek lettek. (Jó, voltak mélypontjaik, amikor rosszul ment egyik-másikuknak, de nem ez volt a jellemző.)

Ha ettől eltekintek (és olvasás közben teljesen el tudtam tekinteni) és csak az emberi vonalat nézem, szenzációs a könyv, nagyon imádtam olvasni.

Az utolsó fejezet, a „Jövő körút” nekem kilóg a történetből. De a befejezés hatásos.

Aki szereti Vámos Miklóst, mindenképpen ajánlott elolvasni. Én nagyon szerettem a beszélgetős műsorait, de ez az első könyve, amit olvastam.