Amikor utoljára a könyvtárban jártam, csak ad hoc választottam könyveket – bár, egy ott lévő kislány ajánlgatott egy-kettőt. :) Carole Matthews Csokoládéimádók diétája volt az egyik, amit csak úgy találomra kiválasztottam.

A könyvbe beleolvastam, és valahogy nem fogott meg az első néhány oldal alapján. Így aztán előbb kiolvastam a másik négy könyvet, amit ezzel együtt hoztam el a könyvtárból. Amikor az összes többivel végeztem, elkezdtem olvasni – aztán nem tudtam letenni.

Nagyon tetszett, tele volt lendülettel, izgalommal, olvastatta magát. Volt benne szerelem, tragédia, bűnügy…… Szórakoztató volt, fordulatos, eseménydús. Általában nem szeretek úgy olvasni könyvet, hogy annak már volt előző kötete, amit nem olvastam, volt fenntartásom ezzel kapcsolatban is, de nem volt zavaró.

Talán az öregedéssel együtt jár, hogy nem tudom teljesen függetleníteni magamat a valóságtól, hiába mondom magamnak, hogy hiszen csak egy könyv…… Hozzátartozik a dologhoz, hogy mostanában a filmeknél is fennakadok lényegtelen bakikon. Néhány sorozatot szoktam nézni, leginkább krimiket és időnként felhúzom magamat hülyeségeken. A múltkor például letartóztattak egy nőt és úgy kísérték be a cellájába, hogy a kiskabátjának az öve rajta volt. Ezt bármilyen amatőr tudja, hogy nem hagyják rajta. Na, ilyenek. Úgy viselkedek, mintha ez lenne a legnagyobb problémám. Addig sem a saját problémáimmal foglalkozok.

Na, de vissza a könyvre. Az egyik gondolatom az volt, hogy ha Nadiának annyira nincs pénze, hogy a csokiadagját sem tudja fizetni, akkor hogy tudott csak úgy Londonból Las Vegasba repülni…. Azt sem nagyon értettem, hogy Lucy miből él, a másodtitkárnői fizetéséből valószínűleg nem futotta volna például a Kaliforniai csokiwelnessre. Anyagias vagyok, na.

Amellett, hogy tényleg imádtam olvasni, kicsit sokkoló volt, hogy mindenre a csoki a megoldás. A lányok valóban úgy viselkedtek a csokival, mint a drogos, teljesen függővé váltak. Na, ha én ennyi csokit ennék, már tonnákban lehetne mérni a súlyomat. És azért az általuk elfogyasztott alkoholmennyiség sem elhanyagolható.

Elgondolkodtam még azon, hogy most rövid idő alatt több olyan könyvet olvastam, ahol a főhősnő viselkedése totál infantilis. Nemcsak a kamaszkorúnál, hanem a felnőttnél is. Rosszul választottam könyvet, vagy ez ma a trend?

Összességében: kikapcsolódásra teljesen megfelel, csak nem kell túlagyalni.